Mit érdemes megnézni Costa Adejében és Los Cristianosban, ha a strandon túl is kíváncsi vagy
Tenerife déli turistazónáján két község osztozik. Costa Adeje Adejéhez tartozik, Los Cristianos Aronához, és a határ a parton fut: a Playas de Troya strandok még Adejéhez, a Las Américas-i Paseo Francisco Andrade Fumero sétány már Aronához tartozik.
Ha csak egy napot szánnál a strandon túli délre, ez a sorrend működik: délelőtt a Barranco del Infierno ösvénye (csak előre foglalva), utána Adeje régi központja a Santa Úrsula-templommal és a Casa Fuerte maradványaival, délután séta a part mentén La Caletától, estére pedig Los Cristianos kikötője, a város fölött a Montaña de Guazával.
Télen is jó terv. Az adejei önkormányzat turisztikai oldala télre 22 fokos átlaghőmérsékletet ad meg, de hozzáteszi, hogy alkonyatkor és éjjel lehűlhet, ezért egy vékony réteg mindig legyen nálad.
Adeje régi központja: templom, tér és a víz útja
A régi falut a Barranco del Infierno szurdoka koronázza, és ez nem csak látvány. A szurdok szinte soha el nem apadó vize adott vizet a falunak a száraz délen, és az önkormányzat ma is erre fűzi fel a belváros sétáját.
A Santa Úrsula-templom. A helyén a XVI. század első felében már kápolna állt, a dél egyik legelső egyházi épülete, amelyet valószínűleg az 1496-os hódítás utáni években emeltek. Az első írásos nyoma María de Lugo 1530-as végrendelete. Az 1560. április 10-i királyi rendelet tette plébániává. A templom két hajója két korból való: a bal oldali a XVI. századi, a főhajót és a főkápolnát a XVII. században Adeje márkijai építtették hozzá. Érdemes megnézni a mudéjar stílusú famennyezetet, a külső falak felső részén a karcolt díszítést (esgrafiado), és a harangfalat, amelynek közepén egy kis talapzaton egy bálványfej ül, ami a kanári építészetben ritkaság. A templom 2017 óta műemléki kategóriájú védett örökség, saját védőzónával.
A Plaza de España tér. A teret 2011-ben Fernando Menis kanári építész alakította át és bővítette. A 27 méteres harangtorony a falu egykori csontháza fölé épült, a tér alsó része pedig a Barranco del Infierno felé nyílik. Az átépítés a World Architecture Festival ötödik kiírásán megnyerte a régi és új épületek kategóriáját.
A Calle Grande és a víz útja. A főutca valaha egy tufába vájt csatornát kísért, amelyben a szurdok forrásának vize folyt. Az utcát szegélyező indiai babérfák (laurel de Indias) egy faültetési ünnepről valók: 1911. december 10-én a falu orvosa, Manuel Fernández Piñeiro kezdeményezésére ültették őket. Az önkormányzat Ruta del Agua (a víz útja) néven fűzte össze a kutakat, malmokat és csatornákat, amelyeken a víz egykor a szurdoktól a tengerig jutott. A Calle de los Molinos utcán áll az 1890-es Tres Chorros kút: innen hordták edényekben és szamárháton a vizet a házakhoz, sokszor az aguadorák, a vízhordó asszonyok. A pontokat az önkormányzat Ruta del Agua oldalán találod.
A ferences kolostor temploma. Az 1679-ben alapított kolostorból csak a templom maradt meg; az önkormányzaté, és polgári esküvőknek, komolyzenei koncerteknek ad otthont.
A faluba érkezőt Tinerfe el Grande mencey szobra köszönti. A történetírás szerint ő uralta innen az egész szigetet nagyjából egy évszázaddal a hódítás előtt, és a fiai osztották fel a szigetet a későbbi menceyátusokra. Erről bővebben: Tenerife láthatatlan térképe: a kilenc menceyátus. Ha a falu termelői piacára is benéznél, az adejei piac adatlapja itt, a tenerifei piacok napjairól pedig itt írtunk: Tenerife termelői piacai: melyik nap melyik van nyitva.
A Casa Fuerte: cukor, kalózok és egy tűzvész
A templommal szemben, egy partra néző dombtetőn áll a Casa Fuerte, a Ponte-család egykori erődített háza. A XVI. század közepén itt működött a sziget utolsó cukorüzeme, amelyet a Barranco del Infierno vize hajtott, és amely egész Tenerifén a legtöbbet termelte. 1553-ban Pedro de Ponte engedélyt kért, hogy erődöt építhessen a partot sújtó kalóztámadások ellen; 1555-ben megkapta, 1556-ra a ház állt. Három évszázadon át ez volt a Ponte-család uradalmának politikai, gazdasági és társadalmi központja. Az irattárát Viera y Clavijo történetíró „a Kanári-szigetek kincsének” nevezte.
Az épület 1986 óta védett műemlék. 1902. április 9-én tűzvész szinte teljesen elpusztította; az irattár nagyobb részét kimentették, és a Museo Canario múzeumba került. A Hispania Nostra örökségvédő egyesület 2019-ben felvette a veszélyeztetett épületek vörös listájára. Azóta az egyik tulajdonos helyreállította a délkeleti részt: az ágyúknak és a lőpornak épült tornyot, az alatta lévő ciszternát, a földszintet és a bagacera nevű udvart, ahol a kipréselt cukornád maradékát szárították. Ezt a részt 2024. június 25-én levették a vörös listáról. A palota, a cukorüzem, az irattár és a karcolt díszítésű nagykonyha ma is rom. Az önkormányzat 2022-ben kisajátítási eljárást indított az épületre.
A felújított rész ingyen látogatható. A nyitvatartást indulás előtt ellenőrizd, a részletek a Casa Fuerte adatlapján vannak.
Barranco del Infierno: csak előre foglalva
A Barranco del Infierno (a „pokol szurdoka”) különleges természetvédelmi terület (Reserva Natural Especial). 1987-ben az Adeje-hegység természeti parkjának részeként védték le, 1994-ben kapta mai besorolását, és 1824,1 hektáron terül el. Hozzá tartozik a Roque del Conde is, a délnyugati táj egyik jellegzetes, lapos tetejű sziklája.
Az ösvény a Calle de los Molinos utca legfelső pontjáról, 350 méteren indul, és a régi pásztorutat követi: kilátópontok, kaptárak és egy régi malom mellett visz, aztán egyre szűkülő mederben, függőleges falak között vízesésig ér. Oda-vissza nagyjából 6,5 kilométer, a kezelő szerint körülbelül három óra. Lent kardon-kutyatej és tabaiba nő, feljebb sárkányfák, legfelül kanári fenyő. A vízesés közelében, a La Tornadera nevű helyen ma is látszik annak a csatornának az eleje, amelyet Pedro de Ponte építtetett, hogy a szurdok vizét lejjebb vezesse.
A szabályokat a hivatalos foglalási oldalon találod, a lényeg:
Foglalás nélkül nem jutsz be. A belépés korlátozott, előre kell foglalni a barrancodelinfierno.es oldalon; az adejei önkormányzat turisztikai portálja is ide küld. A belépőjegy semmilyen esetben nem visszatéríthető.
Kor és felszerelés. Öt év alatt nem lehet belépni, tizenhat év alatt csak felnőttel. Kötelező a köves terepre való cipő, és a találkozóponton kapott sisakot végig viselni kell. A strandpapucs nem elég, és vigyél tartalék italt.
Állat nem mehet be, és a főútról nem szabad letérni. A patakban és a vízesésnél fürödni tilos.
Szélben és esőben nem lehet bemenni, mert gyakori a kőomlás. Ha a szurdokot ezért lezárják, a lezárást tartsd tiszteletben.
A belépési idősávok évszakonként változnak. A pontos órákat a hivatalos oldalon nézd meg.
A turistazónából guaguával nagyjából negyedóra Adeje; a faluban a szurdok felé vezető utat kitáblázták. A járatokat a titsa.com oldalon nézd meg. A Barranco del Infierno adatlapja itt.
A part gyalog: La Caletától Troyáig
Costa Adeje partján nagyjából hatkilométeres sétány fut végig, mindvégig a víz mellett, La Caleta halászfalutól a Plaza de Troya térig. Útközben a Playa del Duque, a Duque Norte, a Fañabé, a Torviscas, a La Pinta és a két Troya strand mellett visz el. Reggel futók és sétálók járják, napnyugtakor pedig a horizonton La Gomera sziluettje mögé bukik le a nap.
La Caleta. A neve régi halászmenedékre utal, és a régi halászmóló ma is a falu közepén áll. Vékony, az öböl által védett sziklás part, sok halvendéglővel; a fürdőhelyei La Puntilla, La Punta, El Cabezo és El Muelle (más néven Varadero), és a helyiek kedvelt fürdőhelye. A sziklákon megfelelő cipőben járj, és figyelj a tengeri sünökre. Az új Mirador de La Caleta kilátó nagy üdvözlőtáblája kedvelt fotóhely, innen a tengeren és La Gomerán kívül a Roque del Conde is látszik.
Mirador de La Paloma. La Enramada és El Beril között áll, és az Atlanti-óceánra meg La Gomerára néz. A kilátó végén egy korlát nélküli, megemelt teraszra lépsz ki, ezért gyerekkel vigyázz. Alatta a Playa de la Enramada strand.
Mirador de El Bufadero. Itt a hullámok egy víz alatti üregbe futnak be, és a víz meg a levegő nagy erővel tör fel a felső nyíláson. A jelenséget csak viharos tengernél vagy dagálykor látod, nyugodt időben itt nincs mit várni.
Playa del Duque. A strand a Gran Hotel Bahía del Duque mellett, Costa Adeje egyik legújabb részén fekszik; rusztikus stílusú épületek, zöld terek és sétányok veszik körül, és van kétéltű strandszék is (kísérő nélkül). A Playa del Duque adatlapja itt. A közelében álló Javier Pérez Ramos-kilátó és bronzszobor egy adejei vízimentőnek állít emléket, aki 1998. március 31-én egy turistát kimentett a tengerből, őt magát azonban elsodorta egy hullám. A déli tenger veszélyeiről itt írtunk: Biztonság Tenerifén: amit érdemes tudni.
Fañabé, Torviscas és Troya. A sétány egyik szakaszát a brit vendégek a sok muskátli miatt Paseo de Los Geraniosnak nevezték el. A Mirador de Salytien kilátóból a Playa de Fañabé strandra és Puerto Colón jachtkikötőjére látsz; a szomszéd strand a Playa de Torviscas. A sétány a Troya strandoknál ér véget, amelyek Costa Adeje legrégebbi strandjai.
Ha strandot választanál, a sziget legjobbjait itt gyűjtöttük össze: Tenerife legjobb strandjai.
Los Cristianos: halászfaluból kikötőváros
Los Cristianos a XVI. században kis halászfaluként indult, egy kikötővel, ahonnan a környék termékeit szállították el. A XVII. és XIX. század között sok kalóztámadás érte, a mai kikötőt 1934-ben építették és 1971-ben bővítették. Arona önkormányzata ma Spanyolország egyik legforgalmasabb utaskikötőjeként írja le: innen indulnak a kompok La Gomerára, La Palmára és El Hierróra. A komptársaságok adatlapjai: Fred. Olsen Express és Baleària (Naviera Armas). Ha átruccannál a szomszéd szigetre: Mit érdemes megnézni La Gomerán.
A kikötőből bálna- és delfinleső hajók is indulnak, ahogy Arona másik halászfalujának, Las Galletasnak a kikötőjéből is. Mielőtt foglalsz, olvasd el, hogyan ismered fel a felelős hajóutat: Bálna- és delfinles a Kanári-szigeteken.
A városnak három strandja van, mindegyikhez akadálymentes lejáróval:
Playa de Los Cristianos. Aranyszínű homok, 345 méter hosszan és 80 méter szélesen, nyugodt vízzel. Adatlap.
Playa de Las Vistas. Az előzőtől 150 méterre, finom, aranyszínű homokkal, családias hangulattal. Adatlap.
Playa del Camisón. Két hullámtörő védi, ezért kisgyerekkel jó választás. Adatlap.
A strandon túl ott vannak a sétálóutcák boltjai, a Virgen del Carmen tér, ahol a helyi ünnepeket tartják, és a Nuestra Señora del Carmen-plébániatemplom. Las Américasban az aronai Paseo Francisco Andrade Fumero sétányról tiszta időben La Gomera is látszik.
Montaña de Guaza: a védett hegy a város fölött
Los Cristianos fölé keletről egy zord, széles hegytömb magasodik. A Montaña de Guaza a sziget legdélebbi csücskén, a Punta de Rasca fok északnyugati oldalán fekszik, és a Las Mesas fennsíkkal együtt 725,7 hektáros természeti emlékmű (Monumento Natural). 1987 óta védett, nyugati határa maga Los Cristianos és a tenger.
Geológiailag egy kinyomult lávadóm, a Mesas de Guaza pedig a hozzá tartozó lávafolyások. A tengeri sziklafalakon tengeri madarak költenek, és a hegyen több veszélyeztetett faj él: az ugartyúk, a Pimelia canariensis bogár, az Echium triste nivariense nevű kígyószisz, és jelentős állománya van a Gallotia intermedia óriásgyíknak is. Egy másik kanári óriásgyíkról, El Hierro lakójáról itt írtunk: El Hierro óriásgyíkja. A Mesas de Guaza fennsíkon hódítás előtti sírokat is találtak, és legalább a XVII. század vége óta bányásztak itt követ, amelyet tenerifei és gomerai templomokhoz és úri házakhoz használtak, sőt Kubáig is eljutott.
Arona turisztikai oldala egy átkelő utat ír le: a hegy északi lábától, a TF-6223-as út mellől indul, felmegy a 430 méteres csúcsra, a déli oldalon leereszkedik a sziklafal melletti Playa del Callaóhoz, és 6,5 kilométer után Los Cristianosban ér véget. Az útvonal az aronai turisztikai oldalon. A védett terület szabályai szerint a túrázás az ösvényeken és a földutakon szabad; a szigorúan védett részeken a kijelölt úton kívül járni tilos, kutyát pórázon vezess, tüzet rakni pedig sehol nem szabad.
Ha még egy napod maradna
Roque del Conde. Az ezer méter körüli vulkáni szikla a Barranco del Infierno védett területéhez tartozik, de a kövezett ösvény a szomszéd Arona felől, a keleti oldalon indul, és régi gabonateraszok között kapaszkodik fel. A tetején lapos fennsík van, ahonnan a déli partra és La Gomerára is ellátsz. Árnyék nincs az úton, kánikulában jól gondold meg az indulást. A szikla másik neve, Roque de Ichasagua, arra a lázadó menceyre emlékeztet, aki az 1496-os hódítás után még évekig ellenállt. A jelzett ösvényekről általában itt írtunk: Jelzett turistautak a Kanári-szigeteken.
Arona régi központja. Arona falu régi belvárosa 2006. április 3. óta védett örökség. A középpontjában a XVIII. századi San Antonio Abad-templom áll, egy korábbi kápolna helyén, benne a Cristo de la Salud szoborral; körülötte macskaköves utcák és úri házak.
Las Galletas. Arona halászfalujában a fekete vulkáni homokos strand a halászmólóra néz, a halászok a fogást a kikötő halpiacán adják el. A Las Galletas-i strand adatlapja itt.
Esős napra: Mit csinálj Tenerifén, ha esik. Guaguával: A Kanári-szigetek autó nélkül. Arona közel van a Tenerife Sur repülőtérhez; az érkezésről itt írtunk: A Kanári-szigetek repülőterei és a transzfer.
Röviden
Costa Adeje Adejéhez, Los Cristianos Aronához tartozik; a két község határa a parton fut.
A Casa Fuerte felújított része ingyen látogatható, a nyitvatartást nézd meg előre.
A Barranco del Infiernóba csak előre foglalt jeggyel jutsz be, sisakkal, rendes cipőben, öt év fölött; szélben és esőben zárva lehet.
A part menti sétány La Caletától Troyáig nagyjából hat kilométer, napnyugtakor a legszebb.
Los Cristianos kikötőjéből kompok és bálnaleső hajók indulnak, a Montaña de Guaza ösvényein pedig csak a kijelölt úton járj.
Források: Adeje önkormányzata (adeje.es): a Santa Úrsula-templom, a Casa Fuerte, a ferences kolostor, a Ruta del Agua pontjai (a Calle Grande fái, a Tres Chorros kút, a malmok, a szurdok csatornája), a strandok és a Casa del Cura oldalai; Costa Adeje turisztikai portálja (costa-adeje.es): kilátók és sétányok, strandok, templomok, terek, utcai művészet, természet, Barranco del Infierno, Roque del Conde, gyakorlati információk; a Barranco del Infierno hivatalos foglalási oldala (barrancodelinfierno.es): az ösvény és a használati szabályok; a tenerifei Cabildo, a Barranco del Infierno ZEC kezelési terve (ES7020051); Gobierno de Canarias, Boletín Oficial de Canarias: a Casa Fuerte (2004) és a Santa Úrsula-templom (Decreto 162/2017) védelme, a Montaña de Guaza természeti emlékmű védelmi szabályai (2008); Arona turisztikai patronátusa (arona.travel): Arona elhelyezkedése, Los Cristianos és strandjai, Las Galletas, Arona régi központja, a Paseo Francisco Andrade Fumero, a Montaña de Guaza útvonala; Hispania Nostra, Lista Roja / Lista Verde: a Casa Fuerte délkeleti része; Diario de Avisos (2023): a Casa Fuerte kisajátítása; TITSA.
Nyitókép (vágott): halászhajók a Los Cristianos-i kikötőben, 2012 februárjában. Bengt Nyman, CC BY 3.0, a Wikimedia Commonsról.
