Tenerife láthatatlan térképe: kilenc terület a tenger és a Teide között

Ha bérelt autóval mész végig a TF-5-ösön vagy a TF-1-esen, ismerős szavak jönnek szembe a táblákon. Tacoronte. Icod. Adeje. Güímar. Azt hihetnéd, ezek egyszerű településnevek, ahogy nálunk Kőszeg vagy Siófok.

Pedig ezek nem nevek. Ezek határok.

Mielőtt a kasztíliaiak partra szálltak volna, Tenerife nem városokból állt, hanem kilenc önálló területből. Az akkori térkép nem tűnt el: rajta állsz, valahányszor kiszállsz az autóból.

Kilenc terület, és egy hely, ami senkié

A hódítás idején a szigetet kilenc menceyato osztotta fel: Anaga, Güímar, Abona, Adeje, Daute, Icod, Taoro, Tacoronte és Tegueste. Mindegyik élén egy mencey állt.

És volt egy tizedik hely, ami egyiküké sem.

A sziget közepe, a Teide körüli magas fennsík, közös terület maradt. Candelaria önkormányzatának kiadványa egyetlen mondatban intézi el, és ez a mondat többet mond a guancs Teneriféről, mint egy fejezetnyi királylista: „La zona central de la isla era una zona común para todos, utilizada para que el ganado pastase." A sziget középső része mindenkié volt, hogy legeltethessenek rajta.

Gondolj bele, mit jelent ez. Kilenc egymással is háborúzó terület, és a legfontosabb nyári legelő egyiküké sem. Aki oda felterelte a nyáját, az a szomszédja állatai mellett legeltetett.

A mencey-szobrok a candelariai téren, 2025 januárjában, a tér felújítása előtt.

Miért nem úgy néztek ki, mint a mai járások

Egy mai közigazgatási térképen a határok látszólag esetlegesen kanyarognak. A menceyatók határai viszont természetes határok voltak.

Dr. José Juan Jiménez González, a Tenerifei Régészeti Múzeum konzervátora úgy fogalmaz, hogy a sziget kilenc természetes körzetre tagolódott, és a felosztás nem egyetlen döntésből, hanem a népesség növekedéséből és az eltérő ökológiai adottságokból alakult ki.

Ez azért érdekes, mert a hagyomány mást mond. A krónikák szerint Tenerife egyetlen uralkodóé, Tinerfe el Grandéé volt, és az ő halála után a kilenc fia osztotta fel a szigetet. Szép történet, és a mai napig ez a népszerű változat.

De a két magyarázat nem ugyanaz. Az egyik egy döntés egyetlen pillanatban, a másik egy folyamat évszázadokon át. És a régészet az utóbbi mellett szól.

A mencey nem középkori király volt

A spanyol krónikák „királyoknak" nevezik a menceyeket, és a szó azóta is rajtuk ragadt. Csakhogy ne képzelj várat, koronát, trónt.

A mencey egy pásztortársadalom vezetője volt. Nem egyedül döntött: a tagoror előtt, a nemesek és vének gyűlése előtt tett esküt.

És ami a legárulkodóbb, az az, hogy miben kellett igazságot tennie. A múzeum konzervátorának felsorolása szó szerint ez: „la organización ganadera (terrenos de pastos, querellas entre pastores, competencia por fuentes y abrevaderos)". Legelőterületek. Pásztorok közötti perpatvarok. Versengés a forrásokért és az itatókért.

Nem hadjáratokról van szó, és nem trónviszályokról. Vízről és fűről. Ha meg akarod érteni, mi tartotta össze ezt a kilenc területet, ez a mondat közelebb visz, mint bármelyik királylista.

Amikor kettészakadt a sziget

1494 áprilisában Alonso Fernández de Lugo partra szállt. Nem egy egységes néppel találta szembe magát.

A kilenc terület két táborra oszlott. A bandos de paces, a békések: Anaga, Güímar, Abona és Adeje. A bandos de guerra, a háborúsak: Tegueste, Tacoronte, Taoro, Icod és Daute.

Ha ránézel a térképre, kirajzolódni látszik egy magyarázat. A békések délen és keleten, a szárazabb oldalon. A harcolók északon, a zöld, vízbő oldalon. Kézenfekvő: akinek több vesztenivalója volt, az harcolt.

Csakhogy ez a magyarázat elsőre megbukik.

Anaga ugyanis a békések között van, és Anaga nem a száraz dél. Az a sziget északkeleti csücske, a Macizo de Anaga, a legcsapadékosabb vidékek egyike, babérerdővel. Ha az éghajlat döntött volna, Anagának a másik oldalon lenne a helye.

Ez nem apró szépséghiba, hanem az egész képlet gyenge pontja. És nem is új felfedezés: a besorolásról történészi vita folyt, egyesek kétségbe vonták, hogy Anaga valóban a békés táborba tartozott. A vitát a korabeli dokumentumok döntötték el, azok szerint nincs kétség.

Akkor viszont miért?

A válasz egy mondatban áll a menceyato leírásában, és sokkal konkrétabb, mint az időjárás: a béke azt jelentette, hogy onnan nem lehetett rabszolgát szedni. „Anaga queda así incluida en los denominados bando de paces, asegurándose la libertad de los asaltos esclavistas."

Nem az számított, hogy száraz-e a vidék, hanem hogy elvitték-e onnan az embereket.

Két csata, két irány

1494 áprilisa, La Matanza de Acentejo. A guancsok az acentejói szurdokban tönkreverték a betolakodókat. A spanyol erők nyolcvan százaléka odaveszett. A hely neve máig ez: a mészárlás.

1494 novembere, Aguere. Fél évvel később, ott, ahol ma La Laguna áll, megfordult a mérleg. Ebben a csatában esett el Bencomo, Taoro menceye, az északi ellenállás összetartó ereje, és vele a testvére, Tinguaro is.

Érdemes ezt a két dátumot egymás mellé tenni, mert a népszerű elbeszélés gyakran összekeveri őket. Bencomo nem a végső vereségnél halt meg, hanem jóval előtte. A második acentejói csata, ahol az ellenállás végleg összeomlott, csak 1495 decemberében következett. Bencomo akkor már több mint egy éve halott volt.

A hódítás hivatalosan 1496. szeptember 29-én ért véget.

Bencomo, Taoro menceye a candelariai téren, 2025 januárjában, a tér felújítása előtt.

Amit nem tudunk, és ezt jobb kimondani

Idáig minden állítás mögött forrás van. Most jön az a rész, ahol nincs.

Nem találtam megerősítést arra a gyakran ismételt képre, hogy a menceyatók szabályos, tortaszelet-szerű sávokban húzódtak a tengerparttól a csúcsig, mindegyik egy darab partot, egy darab középhegységet és egy darab magaslatot birtokolva. A logika vonzó, és illik ahhoz, amit a közös központi legelőről tudunk. De sem a múzeum leírásában, sem a menceyato-szakirodalomban, amit megnéztem, nem szerepel ilyen konkrét megfogalmazás. Ami szerepel: „természetes körzetek" és eltérő ökológiai adottságok.

Lehet, hogy a sávos kép igaz, csak máshol van leírva. Az is lehet, hogy egy szemléletes ábrából lett tény. Amíg nem tudom, itt nem állítom.

Ugyanígy nem tudtam ellenőrizni az añepát, a menceyek jelvényeként emlegetett botot. Több népszerű leírás említi, a most átnézett múzeumi és lexikon-szócikkekben nem találtam meg.

Mi maradt ebből ötszáz év után

A menceyatók mint politikai egységek megszűntek. A térkép nem.

Amikor ma átszeled a szigetet, és kimondod ezeket a szavakat, Anaga, Tegueste, Tacoronte, Taoro, Icod, Daute, Adeje, Abona, Güímar, akkor kilenc olyan terület nevét mondod ki, amelyeket nem mérnökök jelöltek ki, hanem a víz, a legelő és a magasság.

És ha egyszer felmész a Teide fennsíkjára, jusson eszedbe, hogy azon a helyen álltál, ami egyetlen menceyé sem volt. Mert mindenkié volt.

Pelinor, az egyik mencey a candelariai téren, 2025 januárjában, a tér felújítása előtt.

Hol nézhető meg ez ma?

• MUNA (Museo de Naturaleza y Arqueología), Santa Cruz de Tenerife. A régészeti anyag itt van, és a fenti állítások egy része is innen származik, nevesített kutatótól.

• Plaza de la Patrona de Canarias, Candelaria. A kilenc mencey ikonikus bronzszobra, José Abad munkája, a tengerparti főtéren állt. Figyelem, mielőtt odamennél: a tér 2025-ben kezdődött teljes felújítása miatt a szobrokat ideiglenesen leemelték a talapzatukról, és a munkálatok végéig nem láthatók a parton. A helyszín szimbolikája ettől megmarad, és a tér így is megéri az utat, de a kilenc alakot most nem fogod ott találni.

• Macizo de Anaga. Ha egy helyen érteni akarod, miért nem az éghajlat döntött, ez az.

És egy kérdés a végére, amire nekem sincs válaszom: ha a sziget közepe tényleg közös legelő volt, akkor a kilenc terület nem csak háborúzott egymással, hanem évente meg is egyezett valamiben. Vajon hogyan? Erről a források hallgatnak.