A güímari piramisok: mit tudunk róluk, és mi maradt rejtély
Tenerife keleti partján, a Güímar-völgyben fekete vulkáni kőből rakott, lépcsős építmények állnak. A helyiek és a park „piramisoknak” hívja őket, és évtizedek óta vita folyik arról, mik is valójában: ősi templomok, ahogy Thor Heyerdahl norvég kutató gondolta, vagy egy XIX. századi mezőgazdasági birtok kőrakásai. A jó hír az, hogy erre ma már elég sok mérés és ásatási eredmény van. A még jobb hír, hogy egy kérdés nyitva maradt, és az az érdekesebb.
Mik ezek a piramisok
A park ma hat lépcsős piramist mutat be, csillagászati tájolással, a gondosan faragott kövekkel és lépcsőfokokkal együtt. A La Laguna-i Egyetem (ULL) régészei a Chacona nevű helyen két dombon két, illetve négy kőhalmot írtak le, és a mélyedésben még egyet. A terület az Eslora vulkán lávamezején fekszik.
A szakirodalom ezeket „morrának” hívja: a földműves a földekről kiszedett követ a terméketlen, sziklás részekre hordta. A morra jellemzően lépcsős, gondosabban rakott és magasabb, mint egy egyszerű kőrakás, és a régészek szerint ma azért nevezik egyesek piramisnak, mert így néz ki, mert mágikus-vallásos jelentést tulajdonítanak neki, vagy mert vonzza a turistákat. Hasonló építmények más szigeteken is vannak: La Palmán a legszebbek El Pasóban állnak.
Heyerdahl és a templom-elmélet
Thor Heyerdahl, aki 1947-ben a Kon-Tiki tutajjal azt akarta bizonyítani, hogy Polinéziát Dél-Amerikából is benépesíthették, 1990-ben kezdett a güímari piramisokkal foglalkozni. Úgy gondolta, napimádó templomok, az amerikai felfedezés előtti ősi civilizációk nyomai, ünnepélyes, vallásos jelentéssel. A kort és az építőket azonban sosem határozta meg. 1994-ben Tenerifére költözött, és 1998-ban ő alapította meg a parkot, hogy megvédje a piramisokat egy beépítési tervtől. 2002. április 18-án Olaszországban, Colla Micheriben halt meg.
Mit talált az ásatás
1990 novemberében maga Heyerdahl kereste meg a La Laguna-i Egyetem régészeit egy közös kutatásért. Az oslói Kon-Tiki Múzeum két szakembere georadarral vizsgálta át a talajt: a kőhalmok belsejében semmilyen üreget nem találtak. A régészek nyolc, egyenként 25 négyzetméteres szelvényben ástak, és ezt találták:
Egy 1848-as hivatalos plombát az egyik rétegben, vagyis pontosan datálható tárgyat.
A két fő piramis erre a rétegre épült, nem az alapkőzetre.
Az egyik piramis alatt, a sziklán egy San Andrés-i fazekasműhelyben készült fazék volt.
Őskori cserepet egyet sem, és olyat sem, amely biztosan a XIX. század előtti lenne.
A XVI. században Alonso de Espinosa szerzetes a Güímar-völgyben idős guancsokkal beszélgetett, és ezeket az építményeket nem említi. A régészek következtetése: a kőhalmok a XIX. században épültek, a birtokot pedig 1865-ben írják le először. Az 1854-es adásvételi szerződés még nem említi az építményeket, egy későbbi irat már igen. A kutatók hozzáteszik, hogy ettől a piramisok értéke nem kisebb: néprajzilag nagyon értékes emlékek.
A régészek szerint egyébként Heyerdahl megszegte a közös megállapodást, amikor a vizsgálat közben nyilvánosan ünnepélyes rendeltetésről beszélt. A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) régészeti csillagászati csoportja szerint a kőhalmok egy XIX. század közepi mezőgazdasági birtok részei, talán a bíbortetű (cochinilla) termesztéséhez. A cochinilla kanári aranykoráról a Lanzarote-cikkünkben írtunk.
A rejtély, ami megmaradt: a napforduló
Itt jön a csavar. 1991 júniusában az IAC megerősítette, hogy a fő együttes a nyári napforduló „dupla naplementéjére” és a téli napforduló napkeltéjére néz. A dupla naplemente azt jelenti, hogy a nap lebukik egy hegycsúcs mögött, rövid időre újra előbukkan, majd véglegesen eltűnik. Ez volt az IAC régészeti csillagászati csoportjának első munkája, és azt is felvetették, hogy az építők a kasztíliai rőföt (vara castellana) használták mértékegységnek.
Ha a piramisok pusztán mezőgazdasági kőrakások, a napfordulós tájolásnak nem kellene ott lennie. A Diario de Avisos ezt így foglalta össze: ez a „laza szál”. A La Laguna-i Egyetem tudományos rovata szerint a csillagászati tájolás vitathatatlan, de önmagában nem tesz idősebbé egy építményt.
A bizonyítékokat 2005-ben Aparicio és Esteban, az IAC és a ULL kutatói foglalták össze „Las Pirámides de Güímar: mito y realidad” címmel. Egy lehetséges magyarázatot a birtok története kínál: dokumentált tény, hogy a tulajdonos, Antonio Díaz Flores, aki 1854 óta birtokolta a földet, szabadkőműves volt. Hogy ennek köze van-e a tájoláshoz, az hipotézis, nem eredmény, és a felvetés nem változtat sem a koron, sem a rendeltetésen. Hogy a tájolás pontos-e, abban sincs teljes egyetértés: J. Barrios García matematikus szerint a fal két fokkal keletebbre, a Volcán de la Arena felé néz.
Mi van a piramisok alatt
Van, ami valóban ősi. Az 1. piramis alatt egy lávacső, a Cueva Chacona húzódik, és a park szerint benne guancs maradványok vannak, amelyeket szénizotópos vizsgálattal 680 és 1020 közé kelteztek. A régészek szerint a barlang őslakos lelőhely, a bejáratát viszont a történelmi korban erősen átalakították. Fontos különbség: ez a dátum a barlangra vonatkozik, nem a piramisokra. A guancsokról általában itt írtunk: A guancsok, a Kanári-szigetek őslakói.
Mit láthatsz a parkban
A Parque Etnográfico Pirámides de Güímar 2017 óta botanikus kert is. A piramisok mellett ezek várnak:
A Casa Chacona múzeum egy XIX. századi épületben Heyerdahl elméletét mutatja be az ősi civilizációk közötti kapcsolatokról, és azt is, hogyan látszik a napkelte a 2. piramisról a téli napfordulón.
Az expedíciós terem a Kon-Tiki (1947), a Ra II (1970) és a Tigris (1977/78) másolataival, a Plaza Laurelen pedig a Ra II nagy méretű, ajmara indiánok által épített mása áll.
A Mérgező Kert több mint 70 mérges növényfajjal, 1500 négyzetméteren, a park szerint az egyetlen ilyen a Kanári-szigeteken.
A Fenntartható Kert, a La Laguna-i Egyetemmel közösen, egy kanári szakadék vízfolyását idézi meg, és a szabadtéri Vulkáni Útvonal a szigetek geológiai kialakulását mutatja be.
Audioguide spanyolul, angolul, németül, olaszul, franciául, norvégül és oroszul van. Kényelmes cipőt, naptejet és sapkát érdemes vinni, és háziállatot is bevihetsz (felnőttenként egyet). A jegyárakat és a nyitvatartást a park hivatalos oldalán nézd meg.
Mikor menj
A park minden évben a nyári napforduló körül eseményt tart, a dátumot és a helyek számát júniusban hirdeti meg a közösségi oldalain. Ha a téli napfordulót szeretnéd ott tölteni, az idén december 21-re esik. Esős napra is jó program: a Tenerife esős napokra cikkünkben is ajánljuk, és gyerekekkel is érdemes eljönni: Mit csinálj Tenerifén gyerekkel.
Hogyan juss el, és mit nézz meg még a környéken
Autóval: a TF-1-es autópályán, a 22-es kijárattal. A parknak saját parkolója van a főbejáratnál és az északi részen.
Busszal: Santa Cruzból közvetlen járatok mennek Güímarba, délről átszállással, a güímari megállóban. A friss menetrendet és a járatszámokat a TITSA oldalán találod.
A környéken: a Malpaís de Güímar különleges természetvédelmi terület a parton, egy 276 méter magas vulkáni kúppal és legfeljebb 10 000 éves lávafolyásokkal, a Kanári-szigetek egyik legszebb cardón- és tabaiba-bozótosával (mindkettő kanári kutyatejféle), több mint száz növényfajjal. Csak a kijelölt ösvényeken járhatsz, és ne gyűjts követ, ne rakj belőlük tornyot. A Puertito de Güímar strandja kavicsos, fekete homokos, a part menti falu közepén. Güímarban két termelői piac is van, a napjaikat a tenerifei piacokról szóló cikkünkben gyűjtöttük össze, a központi itt található: a Plaza de San Pedro-i piac adatlapja.
Santa Cruz felől jövet útba esik Candelaria, a Virgen de Candelaria-bazilikával. Ha a völgy guancs múltja érdekel, a Tenerife láthatatlan térképe: a kilenc menceyátus cikkünk Güímar királyságáról is mesél.
Források: Jiménez Gómez, M. C. és Navarro Mederos, J. F.: a Chacona-i ásatás (La Laguna-i Egyetem, 1996, megjelent 1998, revistas.grancanaria.com); az Instituto de Astrofísica de Canarias régészeti csillagászati projektje (research.iac.es); a Parque Etnográfico Pirámides de Güímar hivatalos oldala (piramidesdeguimar.es); La Laguna-i Egyetem, Ciencia ULL rovat; Diario de Avisos; Gobierno de Canarias, BOC (Malpaís de Güímar); Biodiversidad Canarias (iNatura); Hola Islas Canarias; Turismo de Tenerife (webtenerife.com); TITSA.
Nyitókép (vágott): a güímari piramisok. Mike Peel (www.mikepeel.net), CC BY-SA 4.0, a Wikimedia Commonsról.
