A guancs szobrok útja Tenerifén: hét állomás bronzban
Tenerifén a menceyek, vagyis a guancs királyok, nem csak a könyvekben élnek. Ott állnak egy település bejáratánál, egy útkanyarban, egy körforgalom közepén, vagy egy szikla peremén. Bronzból vannak, szinte mind a kilencvenes évek és 2007 között került a helyére, és együtt egy útvonalat adnak ki, ami Adejétől Candelariáig megkerüli a sziget felét.
Ez az útmutató a szobrokról szól: hol állnak, ki készítette őket, kit ábrázolnak, és melyiket láthatod ma is. A kilenc guancs királyság történetéről, térképpel, itt írtunk: Tenerife láthatatlan térképe: kilenc terület a tenger és a Teide között. Arról pedig, hogy kik voltak a guancsok: A guancsok: kik voltak valójában a Kanári-szigetek őslakói.
Mielőtt elindulsz, egy dolgot érdemes tudni. Ezek a szobrok nem portrék: senki nem tudja, milyen arca volt egy menceynek. Azt mutatják meg, hogyan döntött úgy a sziget, hogy emlékezni akar rájuk, és ez is a történet része.
1. Adeje: Nagy Tinerfe
Az út ott kezdődik, ahol a hagyomány. Nagy Tinerfe (Tinerfe el Grande) a hódítás óta továbbadott elbeszélés szerint nagyjából száz évvel a kasztíliaiak érkezése előtt Adejéből uralkodott az egész szigeten, és halála után a földet felosztották a fiai között. Ez hagyomány, nem igazolt tény, de ez magyarázza, miért lett kilenc királyság.
Hol: az Avenida del Poniente egyik körforgalmában, El Galeón környékén, Adeje bejáratánál.
Ki készítette: Inma Serrano művész, 2003-ban. A helyére 2005-ben került.
Mit nézz meg rajta: a kezében az añepát tartja, azt a botot, ami a mencey hatalmának jelképe volt. A lábánál egy kőre két régi idézetet véstek. Az egyik Alonso de Espinosa szerzetesé 1590-ből: sok évig ez a sziget és népe egyetlen királynak volt alávetve, és az Adeje királya volt. A másik Núñez de la Peñáé a 17. századból, és nevet is ad neki: az utolsó király, aki egyedül uralta a szigetet, a Nagy Tinerfe volt.
2. Santiago del Teide: Alonso Díaz, a guancs, aki pereskedett
Ez az útvonal legkülönösebb szobra, mert nem egy csatára emlékeztet, hanem egy perre.
Santiago del Teide közepén, a San Fernando-templom előtt áll egy bronz guancs alak, José Abad szobrászművész alkotása, amit 2003. október 5-én avattak fel. Alonso Díazt ábrázolja, don Diego fiát. A település saját történeti összefoglalója szerint 1509. április 29-én, évekig tartó küzdelem után, Alonso Díaz elérte, hogy a sziget hódítója, Alonso Fernández de Lugo kártérítést fizessen neki 200 kecskéért, amit korábban elvett tőle. Ugyanez a szöveg megjegyzi, hogy ez a vidék valaha Adeje királyságához tartozott.
Tizenhárom évvel a hódítás után egy kasztíliai nevű guancs elérte, hogy a sziget meghódítója megfizesse, amit elvett tőle. Ha érdekel, mi lett a guancsokkal 1496 után, itt folytathatod: A guancsok a hódítás után: mit mond egy barlang Buenavista del Nortéban.
Hol: az Avenida de la Iglesián, a templommal és a turisztikai irodával szemben.
3. Los Realejos: Bentor a sziklaperemen
Bentor volt Taoro utolsó menceye, Bencomo utódja. A források nem egyeznek abban, hogy a fia vagy az unokája volt. A legenda szerint, amikor a háború már elveszett, inkább a mélybe vetette magát erről a szikláról, semmint hogy megadja magát.
Hol: a Mirador de El Lance nevű kilátóban, Icod el Alto településrészen. Innen az egész La Orotava-völgyre látni, ami Taoro, Bentor királyságának szíve volt.
Ki készítette: Carmen León szobrász, 1996-ban. Monumentális bronzalak.
Friss részlet: 2022 januárjában graffitivel rongálták meg. Restaurálták, és az önkormányzat februárban már befejezettnek jelentette.
Innen nyílik a legszebb kilátás az egész úton, és itt a szobor pontosan azon a helyen áll, ahol az általa elmesélt történet játszódik.
4. La Orotava: Dácil hercegnő, autóból
A TF-211-es út (El Ramal) egyik körforgalmában, Dehesa Baja környékén áll egy szökőkút bronzalakkal és egy felirattal: PRINCESA DACIL. 2003-ban készítette a La Orotava-i városi művészeti iskola (Escuela Municipal de Arte). A talapzat alsó szintjének felső peremén négy figura a tarai bálványt idézi, ami egy Gran Canaria-i termékenységi jelkép. Hogy miért került egy Gran Canaria-i jelkép egy tenerifei szökőkútra, arra egyik forrásban sem találtunk magyarázatot.
Két dolgot érdemes tudni róla. Az egyik gyakorlati: egy körforgalom közepén áll, ezért autóból látod, megállni nem tudsz mellette. A másik mélyebb: Dácil, Bencomo lánya, aki beleszeret egy kasztíliai kapitányba, irodalmi alak. Antonio de Viana 1604-ben kiadott eposzában szerepel. Az egész történetet itt meséltük el: Dácil: a hercegnő, aki négy évszázada valóság.
5. La Matanza de Acentejo: Tinguaro
A település neve már elmondja a történetet (a „matanza” spanyolul mészárlást jelent). Itt, az első acentejói csatában, 1494-ben a guancsok szétverték Alonso Fernández de Lugo seregét. A hagyomány szerint Tinguaro, Bencomo testvére vezette őket.
Hol: a városháza előtti téren, a TF-217-es út mellett.
Milyen: bronz, több mint 4 méter magas. 2007. május 1-jén avatták fel.
Miért nem írjuk le, ki készítette: a szobor szerzősége bíróság elé került. 2016-ban egy igazságügyi szakértő arra jutott, hogy egy másik szobrász modelljére hasonlít, és azt nem találtuk meg, hogyan zárult az ügy. Inkább nem írunk ide olyan nevet, ami talán nem a helyes.
6. San Cristóbal de La Laguna: Bencomo, hat méter
Ez az út legnagyobb szobra. Bencomo, Taoro menceye, az északi ellenállás vezetője, itt hat méter magas. José Abad készítette a kilencvenes évek végén, La Laguna alapításának 500. évfordulójára, és azon a környéken áll, ahol a hagyomány szerint az aguerei csata zajlott, amelyben Bencomo elesett.
Hol: a Curva de Gracia nevű kanyarban, a TF-180-as úton, Gracia és La Cuesta között.
Autó nélkül: közvetlenül mellette van egy buszmegálló, és a neve, hogy is lehetne más: Mencey Bencomo.
Ha már La Lagunában vagy, a történelmi óváros egészen közel van, erről itt írtunk: Mit érdemes megnézni La Lagunában: a város, ami tervezve lett.
7. Candelaria: az üres tér
Az utolsó állomás a leghíresebb, és jelenleg az egyetlen, ahol nem fogsz látni semmit.
A Plaza de la Patrona de Canarias téren, a bazilika mellett 1993 óta állt José Abad kilenc bronz menceye, minden királyságnak egy. Háttal álltak az óceánnak, a sziget felé néztek, és több mint harminc évig ugyanúgy a tér részei voltak, mint maga a bazilika.
2025 júliusában, a tér teljes felújításának kezdetén leemelték őket. A TITSA (a sziget buszvállalata) Los Rodeos-i telephelyén őrzik őket, azzal az ígérettel, hogy a munkák végeztével visszakerülnek a helyükre. A helyi sajtó szerint a felújítás 2027 végére készülhet el. Addig a téren nincsenek menceyek.
Van egy részlet, amit kevesen tudnak. Az 1993-as bronzok nem az elsők voltak: egy korábbi, kőből faragott sorozatot váltottak le, Alfredo Reyes Darias 1959-es munkáját, amit 2000-ben a Rambla de los Menceyes nevű sétányra helyeztek át, szintén Candelariában. 2022-ben az önkormányzat restaurálási tervet jelentett be. Azt nem tudtuk ellenőrizni, milyen állapotban vannak ma, úgyhogy ha arra jársz, nézd meg te magad.
A bazilikáról és a Szűzanya történetéről itt olvashatsz: Virgen de Candelaria, a Kanári-szigetek védőszentje: a történet, az ünnep és a zarándokút.
Az útvonal egy nap alatt
A hét állomásból háromnál ugyanaz a La Laguna-i szobrász, José Abad keze nyomát látod: a candelariai kilenc menceyt, a La Laguna-i Bencomót és a Santiago del Teide-i Alonso Díazt. Ha szálat keresel az úthoz, ez az egyik.
Autóval, ebben a sorrendben nagyjából 125 kilométer és két óra vezetés forgalom nélkül. Valós forgalommal számolj 20–30 százalékkal többel, a megállók nélkül:
Adeje → Santiago del Teide: kb. 25 km.
Santiago del Teide → Los Realejos (El Lance): kb. 37 km.
Los Realejos → La Orotava (Dácil körforgalma): kb. 13 km.
La Orotava → La Matanza: kb. 10 km.
La Matanza → La Laguna (Curva de Gracia): kb. 18 km.
La Laguna → Candelaria: kb. 23 km, a déli autópályán.
Candelariából vissza Adejébe nagyjából 65 kilométer. Ha északról indulsz, járd végig fordítva: a sorrend semmin nem változtat.
Címlapfotó: Nagy Tinerfe szobra Adejében. Mike Peel fotója (www.mikepeel.net), CC BY-SA 4.0, forrás: Wikimedia Commons.
Források
Adeje önkormányzata és Costa Adeje, „Arte en la calle”: Tinerfe el Grande.
A Tinerfe-szobor (Adeje) lábánál álló tábla, Mike Peel 2020-as fotójáról olvasva, Wikimedia Commons.
Santiago del Teide önkormányzata, „Breve referencia histórica”; Wikimedia Commons, „Guanche Alonso Díaz (José Abad)” kategória.
Los Realejos önkormányzata, a Mencey Bentor-szobor restaurálása (2022. február); Los Realejos Turismo, Mirador de El Lance.
vanderkrogt.net, a Princesa Dácil-szökőkút (La Orotava) és a candelariai menceyek adatlapja.
La Matanza de Acentejo önkormányzata, látnivalók; Diario de Avisos, 2016. október 10.
Spanyol Wikipédia, José Abad (szobrász) és Menceyato de Taoro.
RTVE Canarias (2025. július 29.), Diario de Avisos (2025. július 30.) és elDiario.es / Canarias Ahora: a candelariai menceyek leszerelése és a tér felújítása.
Atlántico Hoy (2022. június 27.): a Rambla de los Menceyes kőszobrainak restaurálása.
OpenStreetMap és Wikidata, a szobrok helye; a távolságok OSRM-mel számolva.
