Kanári rum: Arucas és a ron miel

Ha jártál már a Kanári-szigeteken, valószínűleg láttad egy bolt polcán: üvegek, bennük a sárgás aranytól a mély mahagóniig terjedő színű ital, a címkén pedig két szó, ron és miel, vagyis rum és méz. A legtöbben mézes rumként veszik meg.

Csakhogy jogilag nem rum.

Likőr sem. Az európai szabályok egy harmadik fiókba teszik, és ha megnézed, miért, mögötte a szigetek több mint ötszáz éves cukortörténete nyílik ki, a rabszolgamunkával együtt. Ha látni szeretnéd, hogyan készül a kanári rum, Gran Canarián Arucasban, La Palmán San Andrés y Saucesben van látogatható lepárló, a hivatalos oldalukat a cikk végén megtalálod.

Amit a jog rumnak hív

Az Európai Unió 2019/787-es szeszesital-rendelete pontosan leírja, mi a rum. Kizárólag cukornádból készülhet: a cukorgyártás melaszából vagy szirupjából, vagy magából a nádléből, erjesztéssel és lepárlással. Legalább 37,5 térfogatszázalékos. Aromát nem tartalmazhat, és a késztermékben literenként legfeljebb 20 gramm édesítőanyag lehet.

A ronmiel szinte minden ponton kilóg ebből. A hivatalos neve Ronmiel de Canarias, egy szóban. A Kanári Kormány minőségügyi intézetének (ICCA) termékleírása szerint a szigeteken készül, mézből, ivóvízből és rumból. Kaphat hozzáadott cukrot és aromát. Az alkoholtartalma 20 és 30 térfogatszázalék között van, a teljes cukortartalma literenként legfeljebb 350 gramm lehet, és legalább 2 térfogatszázalék mézet kell tartalmaznia.

Ezért a jog nem rumként és nem is likőrként tartja nyilván, hanem az „egyéb szeszes italok” (otras bebidas espirituosas) között, földrajzi árujelzőként. A rum benne van, de az ital maga már nem rum.

Egyes termékneveken két szóban áll, Ron Miel. A védett név viszont egybeírt, ezért a szövegben mi is így írjuk.

Két dátum és egy régi hirdetés

A ronmiel nem a jogászok asztalán született. A termékleírás szerint régen a tascákban, a kis kocsmákban és az útszéli vendéglőkben (ventas) árulták helyi italként, és a neve maga mondta meg a két fő összetevőjét. Az ipari gyártást a turizmus fellendülése hozta, 1950-től.

A termékleírás egy korabeli példát is idéz: a Revista Arucas 1953. júniusi, 9. száma féloldalas hirdetésben kínálta a „Ronmiel Las Colmenas, estilo Canario” italt, a C.O.C.A.L. nevével. A C.O.C.A.L., a Kanári Pálinka- és Likőrszövetkezet (Cooperativa Canaria de Aguardientes y Licores) egy La Laguna-i egyetemi dolgozat szerint 1950-ben alakult, és a létrehozásában részt vett egy név, amellyel Arucasban még találkozunk: Alfredo Martín Reyes. A spanyol jog 1975-ben, az 1228/1975-ös rendeletben már hagyományos kanári italként említette.

A védelem két lépésben jött. A kérelmet a Kanári Ipari Szövetség (Asociación Industrial de Canarias) nyújtotta be, és a Kanári Kormány a 2005. szeptember 21-i rendeletével ismerte el a „Ronmiel de Canarias” földrajzi megjelölést. Az uniós lista 2008. február 13-án következett, a 110/2008-as rendelet III. mellékletében, az egyéb szeszes italok között.

Hogyan készül? A termékleírás szerint először vízből és mézből szirupot kevernek, amelybe cukor és aroma is kerülhet, aztán annyi rumot adnak hozzá, hogy az alkoholtartalom 20 és 30 % közé essen. Az illatában a méz uralkodik, a rum csak jegyekben jön, az íze édes és bársonyos (untuoso). A Kanári Kormány dátum nélküli adata szerint évente nagyjából másfél millió liter készül, ebből körülbelül 46 000 litert visznek külföldre.

Amikor a „miel” még nem méhméz volt

A termékleírás maga mondja ki, hogy a ronmiel története szükségszerűen a cukornád történetéhez kötődik.

Az első cukormalmok (ingenios) és nádültetvények az 1480-as években jelentek meg Gran Canarián és La Gomerán, a hódítás vége után La Palmán és Tenerifén is. A talaj és az éghajlat csak ezen a négy szigeten kedvezett a nádnak, és ott is csak egyes helyeken, 400 méter alatt. A cukor drága, áhított áru volt Európában, és a szigeteken nagyon jövedelmező lett.

A szakképzett munkások nagyrészt Portugáliából, főleg Madeiráról jöttek. A legnehezebb munkát, a nád művelését, a nád és a tűzifa hordását rabszolgák végezték: többnyire a Zöld-foki-szigetekről hozott fekete rabszolgák, de voltak köztük moriszkók és kanári őslakosok is. A kanári cukor régészetéről szóló 2022-es tanulmány címe „Oro blanco”, fehér arany. A fehér arany ára ez is volt.

A főzésnél keletkeztek a „mieles”, a mézek, amelyeknek semmi közük nem volt a méhekhez. Belőlük készült a remiel, amelyet Flandriába, Franciaországba és alkalmanként Berbériába, Észak-Afrikába vittek. A „miel” szó tehát már a cukormalmokban ott volt, csak egészen mást jelentett, mint ma egy ronmiel üvegén.

A csúcs a XV. század végétől a XVI. század végéig tartott. A XVI. század második felében az amerikai és a mai Marokkó partvidékén épülő ültetvények versenye elvitte a hasznot, és a XVII. század végére csak három malom maradt: Adeje Tenerife déli részén, Tazacorte és Argual La Palma nyugati oldalán. Az elsőként feltárt kanári cukormalom az agaetei Las Candelarias, amelyet a genovai Francisco de Palomares épített 1494-ben, és a maradványai 2005-ben kerültek elő. Agaetéről és a Puerto de las Nievesről a sorozat október 29-i cikkében írtunk.

És a rum? A termékleírás egy meg nem nevezett „szakirodalomra” hivatkozva 1500-ra teszi az első kanári pálinkát (aguardiente), amelyet a Las Palmas-i Szent Ferenc-kolostor szerzetesei főztek. Az ipari lepárlás Luxán Meléndez történész szerint csak a „második cukorciklussal” jött, amelyet 1852 és 1936 közé tesz.

Arucas, 1884. augusztus 9.

Gran Canaria északi részén, Arucasban a nád kétszer is a táj ura volt. A XVI. században a sok cukormalom jelentős fellendülést hozott. A század végi válság után szőlő és vegyes gazdálkodás jött (a kanári borokról és pincékről külön cikkünk szól), majd a bíbortetű, a cochinilla. Amikor a mesterséges anilinfestékek az 1870-es évek végén véget vetettek ennek, Arucas visszatért a nádhoz, és ezúttal ipari feldolgozásba fogott.

Itt nyílt meg 1884. augusztus 9-én a Fábrica de San Pedro, elsősorban cukorra, kisebb részben nádpálinkára és rumra. Az első őrlés 1885-ben 5 619 540 kilogramm nádat dolgozott fel. A gyár María Cristina régenskirálynétól megkapta a királyi udvar szállítója címet. Az évet a cég nem adja meg, a Gran Canaria-i turisztikai hivatal 1892-t ír.

Hogy mikor lett a cukorgyárból tiszta lepárló, abban a források nem értenek egyet, de mindegyikben ugyanaz a név áll. Egy spanyol gasztrolap, a Directo al Paladar szerint a gyár a húszas években a bezárás szélén állt, és Alfredo Martín Reyes, a cég adminisztrációs vezetője társaival megvette és lepárlóvá alakította. A Gran Canaria-i turisztikai hivatal blogja szerint 1935-ben nyitotta újra, már csak rumra. A cég saját története a negyvenes éveket említi, amikor Martín Reyes már a vezetője volt, és akkor született a Ron Arehucas név, „el de las llaves”, a kulcsos, a címkéken álló Szent Péter-jelkép miatt. A gyár 1965 óta viseli a Destilerías Arehucas nevet. Közben a XX. század nagy részében Arucas földjeit már a banán uralta, erről ebben a cikkben olvashatsz.

A cég saját megfogalmazása szerint Európa egyik legnagyobb és legrégebbi rumpincéjét őrzi, és a hivatalos oldala szerint a látogatható pincében 4700 amerikai tölgyhordó áll, egy részükön aláírással. A turisztikai hivatal blogja az aláírók között említi Johan Cruyffot, Tom Jonest, Plácido Domingót, Alfredo Krausst, Montserrat Caballét, Willy Brandtot és Anatolij Karpovot. Hány aláírt hordó van, azt nem tudjuk pontosan: a cég egy dátum nélküli blogbejegyzése mintegy háromszázat ír, de abban még 4308 hordóról beszél, nem 4700-ról. A két szám más időből való.

A cég szerint évente több mint 95 000 látogatója van. 2006-ban megvette a Fábrica de Licores Artemit, és így lett a saját közlése szerint a Kanári-szigetek legnagyobb szeszesital-csoportja.

Aldea: kilencven év a nádléből

Gran Canarián, La Aldea de San Nicolásban az 1872-ben született Manuel Quevedo Alemán 1936-ban alapította a Destilería San Nicolást, hogy Ron Aldeát készítsen. Így 2026 a cég kilencvenedik éve, a honlapján külön „90 Aniversario” rész áll.

Quevedo a nádlé, a guarapo közvetlen lepárlását választotta, bár a cég maga írja, hogy ez kevésbé jövedelmező és kevésbé hatékony. Az uniós rendelet az „agrícola” jelzőt a rumon csak a francia tengerentúli megyék és Madeira földrajzi árujelzőinek engedi, a Kanári-szigetek nincsenek köztük.

A lepárlót a fia, Carmelo Quevedo La Palmára, San Andrés y Saucesbe költöztette. A cég szerint ez az ötvenes évek közepén történt, más források más évet adnak. Ma is a nádlét párolják, kézzel szabályozott fatűzön, abban a lepárlóban, amelyet Manuel Quevedo 1936-ban építtetett.

A nádat La Palma-i termelők művelik és vágják kézzel. A sziget fejlesztési egyesülete, az ADER La Palma szerint mindössze 4,3 hektár nád van a szigeten, és a termés szinte teljes egészében rumnak megy. Egy rumos szakfolyóirat, a Rumporter szerint a lepárló alig száz méterre van a Charco Azul tengeri medencéitől. Az Aldea ronmielje La Palma-i méhmézből és a cég fehér rumjából, a Ron Aldea Blancóból készül.

Amit nem tudunk

Nem tudjuk, mikor készült először rum a szigeteken. Az Arehucas szóvivője szerint a XVIII. században már bizonyosan készült, csak nem hívták rumnak, és hogy korábban készült-e, azt nem tudni. Az 1500-as évszám a termékleírásban egy meg nem nevezett szakirodalomból jön, a forrását nem láttuk.

Nem tudjuk, mi lett a 2008-as uniós lista másik bejegyzésével. A „Ronmiel de Canarias” mellett külön sorban áll a puszta „Ronmiel” is, szintén spanyol földrajzi árujelzőként. Hogy ez ma is védett-e, az uniós nyilvántartásból nem tudtuk kiolvasni. Azt sem tudjuk, ma kik a Ronmiel de Canarias bejegyzett gyártói: az ICCA oldalán nincs nyilvános lista.

A királyi cím évét, Martín Reyes átvételének idejét és az Aldea költözésének évét a források eltérően adják meg, ezeket nem döntjük el helyettük.

Hogyan isszák, és miért számít

Az Arehucashoz tartozó Artemi aperitifként vagy digestifként ajánlja a ronmieljét, és alkalomtól függően egy kis tejszínnel és fahéjjal. Az Aldea félkemény és kemény sajtokhoz, dióféléhez és leveles tésztás süteményhez kínálja. A kanári édességekről, a bienmesabéról is, a kanári konyháról szóló cikkünkben írtunk.

Ha hazavinnél egy üveggel, érdemes a címkét elolvasni. A „Ronmiel de Canarias” név azt jelenti, hogy a szigeteken, a termékleírás szabályai szerint készült. Ha a „selecto” szó is rajta van, a termékleírás szerint a méz kanári eredetű, és a rum is a Kanári-szigeteken készült. Az édesség pedig megtéveszthet: a ronmiel 20 és 30 % közötti alkoholt tartalmaz. A spanyol Egészségügyi Minisztérium (Ministerio de Sanidad) 2020-as közleménye szerint „no existe un nivel de consumo seguro”, vagyis az alkoholnak nincs biztonságos fogyasztási szintje.

Ha egy ital nevében benne van a rum, és a jog szerint mégsem az, akkor mi dönti el, mi van a pohárban: az, ami belekerült, vagy az, amit a papír mond róla?

Hol nézheted meg

Az arucasi Destilerías Arehucas látogatása a cég szerint nagyjából egy óra, és a cég figyelmeztet, hogy telítettség vagy rendezvény miatt néha a zárás előtt bezárják a látogatóközpontot. A nyitvatartást és a jegyeket a hivatalos oldalukon nézd meg. Az adatlapja nálunk: Destilerías Arehucas. Ha már Arucasban vagy, a városban áll a San Juan Bautista-templom, fölötte pedig a Montaña de Arucas kilátója.

La Palmán az Aldea a cukornád és a rum értelmező központját (Centro de Interpretación de la Caña del Azúcar y del Ron) működteti. A látogatás feltételeit és a foglalást a hivatalos oldalukon találod.

A két sziget többi látnivalóját itt gyűjtöttük össze: Mit érdemes megnézni Gran Canarián és Mit érdemes megnézni La Palmán. Gran Canaria múzeumait és éttermeit az útikalauzunkban találod.

Források: Gobierno de Canarias, ICCA: a Ronmiel de Canarias termékleírása (expediente técnico) és az ICCA Ronmiel-oldala; BOE, Orden APA/3941/2006 (a 2005. szeptember 21-i kanári rendelet szövegével); az Európai Unió 2019/787-es és 110/2008-as rendelete (DOUE); GOV.UK, Defra, Ronmiel de Canarias; J. Márquez Rodríguez, „Oro blanco: la arqueología del azúcar en Canarias” (Teoría y Práctica de la Arqueología Histórica Latinoamericana, 2022); Díaz Hernández és Hernández Padrón, Arucas történeti-kulturális bejárása (Cliocanarias, La Laguna-i Egyetem, 2022); G. Trujillo Méndez, a tejinai rumgyár berendezéseiről szóló szakdolgozat (La Laguna-i Egyetem, 2024); Destilerías Arehucas hivatalos oldala (Conócenos, Visítanos, Productos, blog); Turismo de Gran Canaria (Museo y Fábrica del Ron; El templo del ron en Gran Canaria); Destilerías Aldea hivatalos oldala (Historia, Elaboración, Ronmiel, 90 Aniversario, Visítanos); ADER La Palma; Rumporter (2019); Artemi; Directo al Paladar (2024); Ministerio de Sanidad, sajtóközlemény (2020).

Nyitókép (vágott): a Destilerías Arehucas lepárló a Montaña de Arucasról nézve, Arucas, Gran Canaria. Wolfgang Sauber, CC BY-SA 4.0, a Wikimedia Commonsról. A vágat ugyanezen licenc alatt áll.