Kanári mikroklíma: miért más az idő húsz kilométerrel arrébb
Lefoglalsz egy hetet Puerto de la Cruzban januárra, mert ez a Kanári-szigetek, a Kanári-szigetek meg napsütést jelent. Megérkezel, és hat napig ülsz egy szürke fedő alatt, miközben valaki felhív Costa Adejéből, másfél óra autóútra, hogy éppen rövid ujjban kávézik a napon.
Nem pechet fogtál ki. Mikroklímát fogtál ki, és előre lehetett tudni.
Ezeken a szigeteken nem a sziget dönti el az időjárást, hanem az, hogy melyik lejtőn vagy, milyen magasan, és merre néz a ház. Két falu húsz kilométerre egymástól tényleg más éghajlaton fekhet, nem árnyalatnyi a különbség. Ez a kalauz megmutatja mért adatokkal, hogy miért van ez így, és mire számíts attól függően, hol alszol. Ha még nem választottál szigetet, kezdd ezzel: melyik Kanári-szigetet válaszd. Az évszakok szerinti általános képet pedig itt találod: a Kanári-szigetek időjárás-útmutatója.
Ami az egészet mozgatja: a passzátszél inverziója
Az év szinte minden napján passzátszél fúj a Kanárik fölött. Állandó északkeleti szél, ami tele van atlanti nedvességgel. Fölötte az Azori-magasnyomás levegője süllyed és fölmelegszik. Ahol a kettő találkozik, éles határ képződik: hűvös, párás levegő alul, meleg és száraz felül. Ezt hívják passzát-inverziónak, és úgy működik, mint egy fedő.
A fedő általában ezer és ezerötszáz méter között helyezkedik el. Ezt J. J. Bustos és C. Marrero mérte ki tenerifei rádiószondás adatsorból, a nyugat-kanári meteorológiai központ munkatársaiként. A passzát hozta felhők nekifutnak az északi lejtőknek, felkúsznak, aztán megrekednek a fedő alatt. Fölfelé nem tudnak nőni. Szétlapulnak és ott maradnak.
És itt jön az a részlet, amit szinte sehol nem mondanak el, pedig mindent megmagyaráz: nyáron alacsonyabban van az inverzió, télen magasabban. Nyáron ráadásul szinte folyamatosan ott ül. Ezért szürkül be az északi oldal pont akkor, amikor Európa többi része a Kanárik legjobb formáját várná, és ezért télen jön az igazi eső, amikor a fedő megemelkedik, és az atlanti frontok áttörik.
Gyakorlatra fordítva: északon a nyár alacsony felhőt hoz eső nélkül, a tél pedig szórt napsütést valódi esős napokkal.
A számok, szépítés nélkül
Ezek az AEMET 1981 és 2010 közötti klímanormál-értékei. Négy állomás, két sziget.
Tenerife Norte repülőtér (632 m, La Laguna térsége): évi középhőmérséklet 16,8 °C, évi 520 mm csapadék, 73 % páratartalom. Januárban 80 mm és 150 napsütéses óra. Júliusban 6 mm és 262 óra.
Tenerife Sur repülőtér (64 m, Granadilla): évi 21,4 °C, évi 132 mm, 66 % páratartalom. Januárban 17 mm és 193 óra. Júliusban 0 mm és 295 óra.
Santa Cruz de Tenerife (36 m): évi 21,5 °C, évi 226 mm, 63 % páratartalom. Januárban 32 mm és 178 óra. Júliusban 0 mm és 337 óra.
Gran Canaria repülőtér (24 m, Ingenio): évi 21,1 °C, évi 151 mm, 66 % páratartalom. Januárban 25 mm és 184 óra. Júliusban 0 mm és 308 óra.
Olvasd össze az első sort a másodikkal: négy és fél fok különbség az évi átlagban, és négyszer annyi csapadék, ugyanazon a szigeten, hatvan kilométerre egymástól.
Most pedig a meglepetés, mert az adat nem mindig azt mondja, amit várnál: júliusban Santa Cruzban több a napsütéses óra, mint a déli repülőtéren. Santa Cruz az Anaga-hegytömb takarásában fekszik, az pedig elvágja a passzátfelhő útját. A főváros se nem a párás észak, se nem a turisztikai dél. Külön eset.
Egy őszinte megjegyzés ezekhez a számokhoz. Az északi repülőtér 632 méteren van, vagyis pont abban a sávban, ahol a felhő él. A középmagas fekvésű vidéket nagyon jól leírja, de nem Puerto de la Cruzt, ami a tengerszinten fekszik, és jóval több napot meg kevesebb esőt kap annál az 520 milliméternél. Azért mondjuk el, mert megnéztük, közöl-e az AEMET normálértékeket a Puerto de la Cruz-i és a Las Palmas-Plaza de la Feria-i állomásra: nem közöl. Inkább megmondjuk, honnan jön minden szám, mint hogy egy szép kerek értékkel töltsük ki a lyukat.
A panza de burro, magyarul a szamárhas
Las Palmas de Gran Canariában saját neve van ennek: panza de burro, vagyis szamárhas. Ez az a szürke, alacsony, egyenletes rétegfelhő, ami ráül a városra és az északi partra, és a nyár nagy részében ott is marad. A név pontos: alulról nézve egy szürke has, ami meg se mozdul.
Nem rossz idő. Nem esik. A hőmérséklet kiegyenlített és kellemes, 22 és 24 fok körül, miközben a spanyol szárazföld olvad. Aki itt él, annak áldás, és Las Palmas pontosan ezzel az éghajlattal büszkélkedik. Aki két hétre jön egy bőrönd fürdőruhával, annak csalódás lehet, ha senki nem szólt előre.
A kulcs a tájolás. A szamárhas az északi és északkeleti oldalba kapaszkodik. Ha átkelsz a gerincen a sziget déli felére, magad mögött hagyod.
A felhőtenger: ugyanaz a felhő, csak felülről
Ha ezer-ezerötszáz méter fölé érsz, átbújsz a rétegen, és kiérsz a tetejére. Alattad fehér takaró marad a látóhatárig: ez a mar de nubes, a felhőtenger. Ugyanaz a jelenség, csak a másik oldaláról nézve.
Ezért indulhatsz La Orotavából felhő alól, és érkezhetsz a Teidére tűző napsütésbe. És ezért olyan jó a Teide fölötti égbolt csillagnézésre: a felhő lent marad, és letakarja a part fényszennyezését. Erről bővebben: hol nézd a csillagokat a Kanári-szigeteken.
Tudtad? Ez a felhőtenger tartja életben a babérlombú erdőt, azt a ködererdőt, ami a jégkorszakok előtt Dél-Európát borította, és itt megmaradt. A fák nem az esőből isznak: a leveleikkel kifésülik a ködöt, a víz pedig lecsöpög a talajra. Vízszintes esőnek hívják, és Anaga egyes részein több vizet ad a talajnak, mint a rendes eső.
Tenerife: mire számíts attól függően, hol alszol
Itt a legdurvább a kontraszt, mert a Teide kettévágja az eget.
Észak (Puerto de la Cruz, La Orotava, Icod)
Zöld, egész évben virágzik, és a településeknek van igazi történelmi magja. Cserébe több a felhő, magasabb a páratartalom, és az év egészére elszórva jönnek a szürke napok. Télen tényleg esik. Ez a legjobb szállás akkor, ha túrázni, enni és falvakat nézni jössz, és a legrosszabb akkor, ha hét napot akarsz végignyúlni a nyugágyon. A környék guachinchéi viszont önmagukban is okot adnak az idejövetelre, zónákra bontva itt: Tenerife guachinchéi terület szerint.
A főváros és környéke (Santa Cruz, La Laguna)
Két város tizenöt percre egymástól, más éghajlattal. Santa Cruz a tengerszinten fekszik, Anaga takarásában, ezért száraz és napos. La Laguna 550 méteren van, hűvös, szeles, és gyakran ködös. A helyiek úgy mondják, odafent "más az idő", és a mérés igazat ad nekik. Ha bizonytalan vagy, előbb a tengerszint feletti magasságot nézd meg, ne a térképet.
Dél (Costa Adeje, Los Cristianos, El Médano)
Itt vannak a napsütéses órák, és az eső gyakorlatilag nulla. Ez a hely akkor, ha garantált strandidőre jössz, főleg november és március között. A helyi finomság: El Médanóban szinte mindig fúj a szél, és pont ezért világszintű szörfös és kitesurf-célpont. Ez melletted vagy ellened szól attól függően, mit keresel, de nem a te napod balszerencséje. A homok kiválasztásához: Tenerife legjobb strandjai.
Gran Canaria: kontinens kicsiben
Rászolgált a becenévre. Néhány kilométeren belül eljutsz az állandó felhőtől a homokdűnéig.
Las Palmas és az északkelet
Enyhe, kiegyensúlyozott idő egész évben, nyáron szamárhassal, és egy városi strand, a Las Canteras, amit természetes sziklagát véd. Jó város az élethez. Ha viszont augusztusban képeslapra való napsütést akarsz garantálni, nem ez az első választás.
Dél (Maspalomas, Playa del Inglés, Mogán)
A másik véglet: nagyon megbízható napsütés, minimális eső, magas hőmérséklet. Meteorológiai oka van annak, hogy ez lett a klasszikus turista-dél, nem marketinges. Strandok: Gran Canaria legjobb strandjai.
A csúcsvidék és a középmagas falvak (Tejeda, Artenara, Valleseco)
Ez lepi meg a legtöbb embert: télen komolyan hideg van, és néhány évben leesik a hó a csúcson. Ha januárban felmész a Roque Nublóhoz, vigyél kabátot akkor is, ha pólóban jöttél el a strandról. További ötletek: mit érdemes megnézni Gran Canarián.
Ha ideköltözöl, nem csak nyaralni jössz
Ilyenkor teljesen más szempontok döntenek, és ezt a részt szinte egyik útikönyv sem írja meg.
A páratartalom dönt, nem a hőmérséklet. A fenti számok mutatják: 73 % az átlagos páratartalom az északi magasabb sávban, szemben a Santa Cruz-i 63 %-kal. Tíz százalékpontot minden nap megérzel, a ruhán, a könyveken és a falon.
A nedvesség és a penész valódi téma északon és a középmagas falvakban. Északra néző ház, kevés közvetlen napfény, magas páratartalom: szellőztess naponta akkor is, ha hűvös van, és inkább az első folt előtt gondolkodj párátlanítón, ne utána.
Itt nincs fűtés a házakban. Szinte soha nincs rá szükség, de januárban, 600 méteren, magas páratartalom mellett egy naptalan ház belül kihűl. Amikor lakást nézel, kérdezd meg a tájolást, és azt, hánykor éri a nap. Ez fontosabb, mint a négyzetméter.
A magasság többet nyom, mint a távolság. Háromszáz méter szintkülönbség jobban megváltoztatja az éghajlatot, mint harminc kilométer út. Mielőtt elindulsz megnézni egy házat, nézd meg a magasságát a térképen.
Ha innen dolgoznál távolról, a gyakorlati része (lefedettség, coworking, papírmunka) itt van: digitális nomádok a Kanári-szigeteken.
Így válassz, hogy ne bánd meg
Előbb azt döntsd el, mit fogsz csinálni, ne azt, melyik sziget hangzik jobban. Garantált strand télen: dél. Túra, evés, falunézés: észak. Város napsütéssel: Santa Cruz vagy Las Palmas.
Nézd meg a szállás magasságát, ne csak a település nevét. Északon sok település a tengertől ezer méterig felnyúlik, és ugyanaz a név két éghajlatot takarhat.
Számolj autóval az átkeléshez. Az északi szállás nem ítél szürkeségre: másfél óra alatt napsütésben vagy. Nagyon jól működik az a beosztás, hogy az északi programokat a felhős napokra hagyod, a többit délen töltöd. A közlekedésről: autóbérlés és komp a szigetek között.
Nyáron ne az esővel mérd az északi oldalt. Nem fog esni. Szürke lesz, ami nem ugyanaz, és megoldja húsz perc autózás fölfelé vagy fél óra dél felé.
Télen aznap reggel nézd meg az előrejelzést. Ez az igazán változékony évszak, és az egyetlen, amikor egy front egyszerre írja át a tervet a sziget mindkét oldalán.
Végül pont az teszi különlegessé ezeket a szigeteket, ami elrontja a hetét annak, aki nem tudott róla: hogy egyetlen délelőtt alatt reggelizhetsz felhő alatt, ebédelhetsz a felhőtenger fölött, és vacsorázhatsz rövid ujjban az Atlanti-óceánra nézve. Nem az a helyzet, hogy itt kiszámíthatatlan az idő. Az a helyzet, hogy egyszerre több idő van, és csak tudnod kell, melyikben akarsz felébredni.
Források
AEMET, 1981-2010-es klímanormál-értékek (Tenerife Norte repülőtér, Tenerife Sur repülőtér, Santa Cruz de Tenerife és Gran Canaria repülőtér állomások): https://www.aemet.es/es/serviciosclimaticos/datosclimatologicos/valoresclimatologicos
J. J. Bustos és C. Marrero: La inversión del alisio como factor determinante de la meteorología en Canarias, Centro Meteorológico Territorial en Canarias Occidental: https://www.divulgameteo.es/archivos/articulos/meteoroteca/Inversion-alisio-Canarias.pdf