Museo de la Seda Las Hilanderas

A folyamat tavasszal indul a selyemlepke lárváival, amelyek kizárólag naponta szedett friss eperfalevelet esznek, kézzel aprítva. Több vedlés után a hernyó begubózik, a gubóból pedig forró vizes rézüstben fejtik ki a szálat: a fonónő orsóra vezeti, és nyersselyem-motringba tekeri. Ezt követi a gombolyítás, a sodrás, majd a szappanos főzés, amely leoldja a szericint, és visszaadja a rost fényét.

A festés természetes anyagokkal megy: dióhéjjal, rezedával, eukaliptusszal és bíbortetűvel, ez utóbbi a sziget kiviteli múltjához kötődik. A szövőnő olyan fából készült pedálos szövőszéken dolgozik, amilyet a hódítók hoztak a tizenhatodik században, a kész darabot pedig kézi hímzés zárja: a népviselet fejkendői és szalagjai, pruszlikok, zsebkendők, nyakkendők és sálak. A La Palma-i selymet egykor a félszigetre és Flandriába is szállították.